Épületgépészet

Az épületgépészet célja, hogy minden újonnan épülő-, bővülő- vagy felújítandó ingatlan rendelkezzen a komfortérzet maximalizálását biztosító közműves- és kényelmi szolgáltatásokkal, mint amilyen a fűtés, az ivóvíz, a szennyvíz-elvezetés vagy éppen a hatékony szellőztetés.

Az épületen belül az épületgépészet rendszerint különféle csőhálózatokból, valamint a hozzájuk tartozó szerelvényekből, kapcsolókból és egyéb berendezésekből tevődik össze, az okosotthonokban pedig lehetőség van ezek önálló-, vagy kombinált működtetésére, sőt akár kombinációjára is.

Az épületgépészet főbb területei

Fűtéstechnika

A fűtéstechnika feladata nem más, minthogy kedvezőtlen időjárás esetén is kellemes hőmérsékletet teremthessünk általa a lakás falai között. Hatékonyságát számos tényező meghatározhatja az épület fekvésétől kezdve, a nyílászárók és a hőszigetelés állapotán át a fűtőrendszer hatékonyságáig bezárólag.

Épületgépészet fűtéstechnika

Egy jól megtervezett fűtőrendszer központi eleme általában a hőfejlesztő készülék, ami az esetek többségében valamilyen kazán. A hagyományos fa- és gáztüzeléses rendszereken túl manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kondenzációs gázkazánok, valamint a megújuló energián alapuló hőtermelő rendszerek.

A fűtési szisztéma elemi továbbá a hőcserélő felületek – többnyire rézcsövek és radiátorok –, de fontos gondoskodni a rendszerben lévő víz keringetéséről, szabályozásáról, illetve a különféle biztonsági elemekről is. Ennek megfelelően minden fűtési rendszerhez tartozik tágulási tartály, biztonsági leeresztő szelep, de az egész lelke a keringető szivattyú, mely gondoskodik a víz folyamatos keringéséről.

A szabályozás és a kezelés tekintetében a modern fűtőrendszerek rendelkeznek leürítő- és elzáró szerelvényekkel – ha le kell ereszteni a vizet, vagy bizonyos helyiségekben nem akarunk fűteni –, és miközben a légtelenítő szelepekkel tudjuk kiereszteni a fűtőtestek hatékonyságát rontó légbuborékokat, a termosztatikus elzárókkal teljesítményük is szabályozható.

Az intelligens és automatizált rendszerek jóvoltából a fűtőrendszerek elemei teljesen önműködővé tehetők, épületfelügyeleti rendszerekkel kombinálhatók, hovatovább összeköthetők más szisztémákkal a maximális hatékonyság érdekében.

Vízszerelés és csatornázás

A vízszerelés lényege, hogy az ingatlanban közművesített ivóvizes rendszer kerüljön kiépítésre a különféle vizes blokkokban, így főként a konyhában, a fürdőszobában és a toaletten. Az ivóvíz bevezetése általában két lépésből áll, egyszer az építési telket kell közművesíteni – vagyis egy vízóraaknát létesíteni, ahová az utcai vezetékből behúzzuk a vizet –, másodszor pedig innen kell továbbítani az épületbe, ahol rendszerint a falban és a padlózatban futó csővezetékben jutnak el a leállásokig.

A vízszerelés során a falban futó vezetékekhez kifolyók, és minden kifolyóhoz biztonsági elzárók csatlakoznak, de minden épülethez kapcsolódik egy főelzáró is, amivel a teljes épület vízteleníthető. Az ivóvízhálózatot rendszerint már a szereléskor csatlakoztatni kell a különféle vízmelegítő készülékekhez – bojlerekhez –, melyek a későbbiekben biztosítják majd a meleg vizet. Előfordulhat, hogy a vízszerelés egyéni vízellátás mellett valósul meg, így például kútvíz kerül bevezetésre egy hidrofor segítségével. Ez is hatékonyan megvalósítható, de mindenesetben engedélyezett víznyerő hely, valamint az ÁNTSZ által ellenőrzött vízminőség szükséges hozzá.

Épületgépészet villamosság

Az épületgépészet során a vízszereléshez szorosan hozzátartozik a csatornázás is, hiszen a lakásba bevezetett vizet valahol ki is kell vezetni az épületből, amit ma már egyre szigorúbb környezetvédelmi rendeletek szabályoznak. Ha az ingatlanhoz tartozó közterületen kiépített szennyvízhálózat van, akkor a lakásban létesített rendszert kötelezően rá kell kötni, hogy a szennyvíz ezen keresztül távozzon az épületből. Ennek hiányában egyedi szennyvízelvezető megoldások, ülepítő tartályok és egyéb engedélyezett eszközök beépítésére van szükség.

Épületvillamosság

Az épületvillamosság az épületgépészeten belül az egyik legfontosabb folyamat, hiszen elektromos áram nélkül ma már nemcsak a mindennapok elképzelhetetlenek, hanem a többi közművesítés is hasztalanná válhat. Elektromosság kell ugyanis a meleg vízhez, a fűtéshez, a szellőzés- és a klímarendszer működtetéséhez, egyszóval minden alapvető komfortelemhez, az automatizált és intelligens megoldásokról nem is beszélve.

Épületgépészet villamosság

Ezzel egy időben a helyi szolgáltatótól már kérvényezhetjük a villanyórák felszerelését, de az épületvillamosság témaköréhez sorolhatjuk még a különféle számítógépes hálózatok és a kábeltelevízióhoz kapcsolódó vezetékek elhúzását is. Ezeknek a helye jellemzően már az elektromos kábelek elhúzása során kialakításra kerül, vagyis költözés előtt pusztán a csatlakoztatás marad hátra.

Gázszerelés

Magyarországon az otthoni gázellátás az esetek jelentős többségében közművesített gázvezetékre való csatlakozással vagy saját gáztartály létesítésével valósítható meg. Bármelyik eshetőséget is választjuk, a vízszereléshez hasonlóan a bevezetés két részből áll, ezáltal elsőként a fővezetékről való leállás valósul meg a gázóráig, majd a második szakaszban innen húzzák be a lakásba, főként a falban és a padlózatban elrejtett csöveken keresztül a megfelelő leállásokig, legyen szó akár tűzhelyről, akár fűtőtestről, akár vízmelegítésre alkalmas bojlerről.

Épületgépészet gázszerelés

A gázszerelésre rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, ezáltal sok helyen még akkor sem tudják behúzni a földgázt otthonunkba, ha egyébként a kapcsolódó közterületen elérhető a kiépített hálózat, hiszen a csatlakozást befolyásolhatja a hálózati nyomás, a többi közmű, a különféle műtárgyak, sőt még a telek elrendezése is. A munkát a bevezetéstől a kapcsolódó gázüzemű berendezési tárgyak bekötéséig bezárólag kizárólag szakember végezheti, aki nemcsak a rendszeres ellenőrzésre, hanem a különféle biztonsági előírásokra, a szellőzés fontosságára is felhívja a figyelmet.

Szellőzés

A modern hőszigetelő-rendszerrel ellátott ingatlanok vagy passzívházak esetében a professzionális szellőzés megvalósítása elengedhetetlen a maximális komforthoz. A szellőztetés lényege, hogy a lakásból eltűnjenek a kellemetlen szagok, folyamatos friss levegő kerüljön a nyílászáróval nem rendelkező helyiségekbe is, miközben nemcsak meg lehet tisztítani, de a hőcserélős megoldással a felfűtése is kivitelezhető, így a lakásban rendkívül költséghatékonyan lehet tartani a komfortos belső hőmérsékletet.

Épületgépészet szellőzés

A szellőzőrendszerek kapcsán alapvetően szabadáramlású- és kényszeráramlású megoldásokat különböztethetünk meg egymástól, így míg előbbiben a levegő a hőmérsékleti különbségek hatására szabadon mozog, utóbbiban egy ventilátor gondoskodik az áramlásról. Bármelyik légtechnikai rendszert is választjuk, kialakításukhoz nagyobb keresztmetszetű csövek hálózatára lesz szükség az egész lakásban, melyek elrejthetők a falszerkezetekben, de álmennyezetek alá is.

A passzívházak, vagy a nullához közelítő energiaigénnyel rendelkező ingatlanok egyik leggyakrabban alkalmazott szellőzési rendszere az úgynevezett hővisszanyerős szellőztetés, amivel rendkívül sok energiát takaríthatunk meg télen a fűtés, nyáron pedig a hűtés minimalizálásával. Lényege, hogy a kintről beszívott friss levegő a belső tér elérése előtt közvetetten találkozik a kiérkező levegőt szállító csőrendszerrel, így van ideje átvenni egy a belső komfortszintet megközelítő hőmérsékleti értéket.

Előnye, hogy a folyamatos szellőzés mellett még hidegben is kellemes hőmérsékletű friss levegőt kapunk, méghozzá garantálta pára- és huzatmentesség társaságában. Sőt mi több, egy csatlakoztatott szűrőrendszerrel a beáramló levegőt meg lehet tisztítani a szennyeződésektől, de akár a pollentől is, ami allergiások számára főként nagyon előnyös.

Klímatechnika

A modern otthonok ma már teljességgel elképzelhetetlenek klímaberendezések nélkül, emiatt ezt a területet is az épületgépészethez soroljuk. Egy ingatlan klimatizálására rengeteg lehetőség létezik, de a leghatékonyabb általában az a rendszer, amit már a ház építésekor beszerelnek, hiszen egy központi klímarendszer nem csak sokkal hatékonyabb, mint bármelyik utólagos megoldás, hanem becsatlakoztatható a szellőzésbe, sőt nemcsak a hűtésben, hanem a fűtésben is segítséget nyújthat, tehát egyszerre három épületgépészeti területet fedhetünk le vele egy kalap alatt.

Épületgépészet klímatechnika

A központi klímarendszerek előnye még, hogy legtöbb elemük elrejthető, így csőrendszerük a falban vagy az álmennyezet mögött is futhat, tehát kizárólag a leállásoknál lesz érzékelhető a klíma megléte, melyekhez a beköltözéskor már pusztán csatlakoztatni kell a befúvó és átalakító eszközöket a használathoz. Hogy milyen elektromos berendezéseket szerelünk fel a klímarendszer kialakításakor, az a legtöbb esetben a lehetőségeken és a tulajdonoson múlik. A leghatékonyabbak és legnépszerűbbek a split klímák, melyek beltéri és kültéri egységgel ötvözve kínálnak folyamatosan kimagasló hatást, de ma már léteznek rejtett kültéri egységű megoldások, ablakklímák, sőt mobilklímák is, melyek ugyan nem kínálnak olyan jó teljesítményt, mint az imént említett típusok, de a legtöbbször természetesen áruk is jelentéktelenebb.

Felkeltettük érdeklődését?

Írjon nekünk!