Akár újépítésű lakóháznál, akár egy régi ingatlan felújításánál találkozunk a témával, a tetőszerkezet kapcsán rengeteg olyan kérdést kell megválaszolnunk, ami a későbbiekben otthonunk megjelenését, tartósságát és kényelmét egyaránt meghatározhatja, miközben a pénztárcánkat is eltérő mértékben terheli.
Bár a cserép kiállta az idők próbáját, időről-időre megjelennek vetélytársai a színen. A pala után így most a cserepes lemez tekinthető az egyik új trendnek, ami nem is annyira új, hiszen már hazánkban is évek óta szerelnek ilyen megoldásokat a tetőfedők, és mivel több pozitívum szól mellette, mint ellene, ezért egyre népszerűbb is a hagyományos cseréppel szemben. Sokaknak természetesen egyáltalán nem ennyire egyértelmű a döntés, illetve a választás, emiatt pedig most összeszedtünk minden előnyt és hátrányt, ami a cserép és a cserepes lemez kapcsán felvonultatható.
Még mielőtt alaposabban is beleásnánk magunkat a tetőfedéshez használt alapanyagok pozitívumaiba és negatívumaiba, rendkívül fontos, hogy megtegyük a szükséges előkészületeket, vagyis meghozzunk olyan döntéseket, melyek nem képezhetik vita tárgyát, ha felújításról van szó. (Új lakóháznál értelemszerűen nem is kérdés, hogy új elemekből épüljön-e a tető váza.)
Az egyik ilyen a tetőszerkezet állapotához kapcsolódik! Hiába szeretnénk mi olcsón hagyományos cserepet a tetőre, ha a szerkezet, avagy az eredeti gerendák túl vékonyak, és nem tartanák meg az óriási súlyt, merthogy az agyagcseréppel több tonna nehezedik majd a fejünk fölé. Ha a gerendák is lecserélésre kerülnek, az akár milliókkal is megnövelheti a kiadásainkat egy tetőcsere alkalmával, és ha a faanyag korhadt, akkor értelemszerűen nincs más választásunk, de ha jó állapotban van, csak gyenge a szerkezete, akkor néhány megerősítő padlóval és új lécekkel – szakszerű fóliázás mellett – a cserepes lemez számára még ideálissá tehető.
A másik előkészületeket érintő kérdéskör a palatetőhöz kapcsolódik. Bár Magyarországon még mindig rengeteg épületen találkozhatunk palával, azonban kutatások igazolták, hogy ennek az alapanyagnak nagyon erőteljes rákkeltő hatása van, tehát a tetőcserét nem érdemes halogatni, és nem szabad belemenni olyan megoldásokba sem, amikor a pala megmarad a tetőn, csak ráhúznak egy bitumenes bevonatot, ami egyrészt nem tartós, másrészt az egészségtelenség legmagasabb szintjét jelenti. A palát tehát mindig a lehető leggyorsabban el kell távolítani a tetőről, és veszélyes hulladékként kezelni.
Hazánkban sajnos nagyon sok tévhit kering a cserepes lemezről, ezáltal rengetegen összekeverik a vékonyabb hódfarkú kerítéslemezekkel, melyek bár nagyobb táblákban kaphatók, de tartósságuk, sőt egyáltalán tetőn való alkalmazásuk is erősen megkérdőjelezhető. A masszív cserepes lemezek rendszerint kisebb blokkokban kerülnek forgalomba, tapintásra is sokkal vastagabbak, mint a hódfarkú típusok, felszínűk nem karcolódik olyan könnyen, és nem kell tartanunk a rozsdásodásuktól sem. Fontos tehát, hogy pláne lakóház esetén kizárólag jó minőségű termékeket válasszunk a minőségi tető kialakításához.
Mint fentebb már említettük, a hagyományos cserép rendkívül nehéz, vagyis óriási terhet ró a tetőszerkezetre, pláne abban az esetben, ha eső esik rá, és magába szív valamennyi vizet. Ezzel szemben a cserepes lemez súlya teljesen elenyésző, mindössze 5 kilogramm egyetlen négyzetméteren, és mivel nem szívja magába a vizet, ez még nedvesebb időszakokban sem növekszik meg, tehát a tető terhelése kiegyensúlyozott marad.
Ebből a tulajdonságából kifolyólag a cserepes lemezeket előszeretettel alkalmazzák tetőcsere, illetve tetőfelújítás alkalmával, hiszen nem szükséges lebontani magát a szerkezetet, elegendő csak megerősíteni, valamint új fóliát és léceket felszerelni ahhoz, hogy a lemezblokkok rögtön csavarozhatók legyenek, méghozzá speciális és egyben tartós vízzáró tömítéssel ellátott önzáró csavarokkal.
Gyakorlott ácsok esetén a cserepes lemezzel rendkívül könnyedén lehet kalkulálni abban az értelemben, hogy igazán minimális anyagveszteséggel alkalmazható, így akár táblára pontosan kiszámolható, hogy mennyi lemezre lesz szükség. Ez a teljes munkára pozitív hatást gyakorol, hiszen a termék súlyát, ezzel pedig a szállítási költséget egyaránt minimálisra lehet redukálni vele, de érdemes kiemelni, hogy a leeső hulladékot sem kell kidobni, egy MÉH- telepen bontott acélként átveszik, így még némi pénzt is kaphatunk vissza. Ugyanez igaz lesz akkor is, ha 40-50 év múlva ismét tetőt cserélünk, hiszen a lebontott cserepes lemez teljes egészében leadható lesz a MÉH-telepen, nem kell veszélyes hulladékként kezelni, vagyis nekünk fizetni az elszállításért.
A palatető és a cserép egyik nagy hátránya, hogy az idő múlásával tartósságuk meggyengül, hevesebb viharokban pedig főként előbbi szerkezetet nagyon könnyen meg tudja bontani a szél. A lemezcserép esetében azonban ettől a problémától nem kell tartanunk. A nagy blokkokat több helyen is rögzítik a lécekhez, sőt mi több, a vízzáró csavarokkal még egymáshoz is kapcsolódnak, miközben nemcsak a szél, hanem a jégeső sem tud kárt tenni bennük, hiszen nincs olyan nagy szemű jég, ami képes lehet áttörni a vastag lemezt. Az ellenállóság kapcsán fontos kiemelni a fagykárok elleni védelmet is, hiszen hóolvadás idején a tetőről csordogáló víz beleivódhat a cserép mélyedéseibe, aminek hatására a fagy szétfeszítheti, megrepesztheti a fedőanyagot, mely szezononként visszatérő probléma lehet.
Egyetlen cserepes lemez 6-8 normál cserép méreteinek megfelelő területet fed be. Az ennél nagyobb blokkokban árult megoldások jellemzően már nem cserepes lemezek, minőségük pedig megkérdőjelezhető, családi házon lehetőleg soha ne alkalmazzuk! A nagy méretből fakadóan szerelhetőségük nagyon gyors, és mivel egyszerű vízzáró csavarokkal rögzülnek, ezért az egyszerűség sem szenved csorbát, de a szakszerű elhelyezés így is fontos – rendszerint tanfolyamokon sajátítják el a kapcsolódó tudást a tetőfedők –, hiszen a lemezeket mindig a megfelelő pontokon kell rögzíteni.
A cseréptetők hajlamosak arra, hogy az időjárás hatásától hamar megfakuljanak, ami mellett koszolódásuk is jelentős, sőt nagyon hamar mohásodnak. Ez utóbbi jellemzően a cserép felületének sérülését jelenti, lévén kis repedésekre és barázdákra, valamint az ezekben megtapadt koszra van szükség ahhoz, hogy a mohák spórái elszaporodhassanak. Ez rendkívüli mértékben le tudja rontani a tető esztétikai értékét, de a cserepes lemezen, ha meg is tapad a por, az eső garantáltan lemossa, a moha pedig nem tud megtelepedni a lapokon. A tisztulási folyamat egyébiránt a hó esetében is gyors, hiszen a lemez gyorsan melegszik, így a hó könnyedén leolvad róla, méghozzá fagykárok nélkül.
Bár manapság már a hagyományos cserépből is rengeteg különféle színvilág elérhető, ugyanakkor ezek tartóssága hagy maga után némi kívánnivalót – különös tekintetben nagyobb viharok és jégesők után. A cserepes lemezt azonban úgy lehet különféle bevonatokkal ellátni, hogy megjelenésük a lehető legváltozatosabb legyen, ezáltal akár hagyományos, klasszikus cseréphatású, de egészen extravagáns megjelenés is kicsikarható belőlük. A minőségi tetőcserép kérhető matt, de fényes bevonattal is, sőt speciális rétegezés esetén a jégállóság miatt sem kell tartanunk.
Bár a fentiekben a cserepes lemeznek csak a pozitív tulajdonságait vettük sorra, azonban az éremnek két oldala van, így akadnak negatívumok is. Ide sorolhatjuk például azt, hogy a fémlemeznek a hangszigetelése nem a legjobb, ezáltal a lemezen csattanó esőcseppek zaja nem nyelődnek el, mint a hagyományos cserépnél. Ez tetőtér esetén kellemetlen lehet, de megfelelő tetőfóliázással, valamint gyapotalapú szigeteléssel – mely nemcsak a hőt, hanem a hangot is szűri – egyensúlyozható a probléma.
Bár a cserepes lemez már hosszú évek óta jelen van a piacon, és nagyszerű szolgálatot tesz az otthonokon télen-nyáron egyaránt, azonban ennek az anyagnak még nincs akkora referenciája a piacon, mint a több évtizede alkalmazott és finomhangolt hagyományos cserepeknek. Ez az egyik oka annak, hogy csak kevesen merik bevállalni még felújításkor is, márpedig jó előjel, hogy a legtöbb gyártó 25-30 év garanciát ad termékére, valamint még a legelső lemezzel szerelt tetők is mind a mai napig makulátlan szolgálatot tesznek, nem látható rajtuk az elhasználódás nyoma, nem szenvednek beázástól, egyszóval végre megfelelő, hovatovább olcsóbb alternatívát adhatnak a cserepekkel szemben.
A hagyományos agyagcserepek az építőiparban a legklasszikusabb tetőfedő anyagnak tekinthetők, ezáltal hosszú évtizedek óta alkalmazzák előszeretettel ezt a rendkívül egyszerű elven alapuló megoldást. Ebből kifolyólag a cserép óriási fejlődésen ment keresztül a múltban, aminek jóvoltából ma már speciális alapanyagokból, erősített kivitelben kaphatók. Hogy mit érdemes még tudni róluk?
A cserép nemcsak klasszikus tetőhéjazat, hanem rendkívül egyszerű is, hiszen nincs szükség rögzítéséhez csavarokra vagy speciális szerszámokra, a titok nyitja a megfelelő távolságú lécezésben keresendő. Ha a léceket az előírásoknak megfelelően felerősítették a tetőre, onnantól már csak a cserép alján található nútot rá kell akasztani a fára, és a cserepek széleit egymásba akasztani, amivel egy egységes és mutatós homogén felület kapható.
Ez pozitívum és negatívum egyaránt. Negatívum, mert sokkal lassabban lehet burkolni vele, mint a lemezzel, hovatovább óriási súlyt kell megmozgatniuk az ácsoknak ahhoz, hogy a cserép felkerüljön a tetőre, de pozitívum is, mert a kisebb elemeknek hála sokkal könnyebben kialakítható belőlük speciális szabású, esetleg jobban tagolt tetőszerkezet. A lemezes megoldás esetén ez sok vágással és sok hulladékkal járhat, sőt akadnak olyan ritkán alkalmazott megoldások, melyekre a lemez önmagában alkalmatlan, noha egy ügyes bádogos rendszerint át tudja hidalni ezeket a problémákat.
Bár a legmodernebb cserepeket is könnyedén kikezdheti az időjárás, de ez a folyamatos UV- sugárzás, valamint az állandó hőmérsékletingadozás miatt nem meglepő, ugyanakkor a jobb minőségű termékeknél a gyártók ügyelnek arra, hogy a színtartó formulát a maximumra járassák. Ennek részeként a cserép egészét színezik, ha tehát egy nagyobb jégeső folyományaként egy darabka lepattan a cserépről, a hiba akkor sem látható távolról, mert az alatta húzódó rétegek is ugyanolyan színűek lesznek, mint a cserép felülete.
Nagy általánosságban a klasszikus cserép már önmagában is rendkívül nehéz önsúllyal rendelkezik, vagyis egyetlen négyzetméterre akár 30-50 kilogrammos terhelés is kerülhet. A széles skála annak köszönhető, hogy a cserép nedvszívó hatással rendelkezik, tehát nemcsak önmagában nehéz, hanem a magába szívott nedvesség miatt még jelentősebb terhet róhat a tetőszerkezetre, aminek jóvoltából gyakran még a gerendákat is le kell cserélni, ha régi építésű lakás felújítására kerül sor, hiszen a palát megtartó faanyag gyakran még megerősítéssel sem biztos, hogy elegendő lesz a cseréphez.
Manapság egyre több gyártó hirdet hagyományos cserepet úgy, hogy vízhatlan, és egyáltalán nem vesz fel vizet, de bármilyen bevonatról is legyen szó, a beton, a kerámia vagy az agyag alapanyagok kisebb-nagyobb mennyiségben magukba szívják az esőt. Sőt mi több, ebből a szempontból csak rosszabbak, mint a hagyományos cserepek, hiszen a speciális bevonat és kialakítás miatt nehezebb az alapsúlyuk. Ha tehát mégis a cserép mellett döntenénk, ne dőljünk be a méregdrága speciális bevonatoknak, sokkal hatásosabb, amennyiben csak szimplán a szín, az esztétika alapján döntünk, esetleg az ár a befolyásoló tényező.
Míg a cserepes lemeznek teljesen sima a felülete, addig a közönséges cserép nagyon könnyedén koszolódik, és mohásodik, aminek hatására a tető megjelenése néhány év elteltét követően folyamatosan romlik. Hatékonyságát ugyan nem veszíti el közben, de aki szeret adni otthona megjelenésére, azt komoly bosszúság érheti ilyenkor. Természetesen léteznek olyan cserepek, melyek jobban ellenállnak a szennyeződésnek egy speciális bevonat révén, de ez a termék árán is meglátszódik.
