Az építőipar egyik legaktuálisabb és legfontosabb trendje manapság a hőszigetelés, hiszen nem épülhet fel és nem újulhat meg úgy egy lakás sem, hogy az ne kapjon egy vaskosabb külső szigetelőréteget még a vakolás és a színezés előtt.
Bár a hőszigetelés hatékonyságáról és hatásairól megoszlanak a vélemények, azonban sokkal nagyobb problémát tud okozni a leendő tulajdonosok számára, hogy milyen típusú hőszigetelés kerüljön a homlokzatra?
Bár alapvetően nincs sok választásuk az embereknek, hiszen a kipróbált és garantáltan működő megoldások között mindössze két alternatíva ismert. Ezek a polisztirol és a kőzetgyapot, melyek kapcsán jelentős különbségek és hasonlóságok sorakoztathatók fel, hovatovább az ár tekintetében egyaránt találkozhatunk köztük eltérésekkel, emiatt pedig a döntés már egyáltalán nem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk.
Amennyiben a két hőszigetelő alapanyag közötti választásról van szó, egy alapvető megállapítást mindenképpen le kell szögeznünk, miszerint bár a polisztirol – vagy hétköznapibb nevén: hungarocell – a legnépszerűbb jelenleg, hatékonysága azonban jelentősen elmaradhat a kőzetgyapottól. Hogy is van ez? Máris utánajárunk!
Amit fontos kiemelni a téma kapcsán, hogy a két legismertebb homlokzati hőszigetelő anyag közül a polisztirol lényegesen olcsóbb, mint a kőzetgyapot, mely egy olyan lényeges előnnyel szolgál a hungarocell számára, ami majdhogynem behozhatatlan. Csakhogy a történet ennyiben nem merül még ki, méghozzá olyannyira nem, hogy nagyon sok ember csak a szigetelés végösszegét nézi, azt nem, hogy egy kicsit nagyobb ráfordítással mennyi extrát nyerhetne hosszabb távon. Sőt mi több, bár mindkét szigetelésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, azért vannak esetek, amikor csak egyik vagy csak másik megoldás használható, de ha kizárólag a homlokzat burkolásáról beszélünk, akkor az alkalmazhatóság általában soha nem kerül szóba, hiszen a munkához mindkét alternatíva ideális.
A választáskor lényeges odafigyelni arra, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie otthonunk leendő szigetelésének, hiszen az ár mellett például a hőszigetelés a felhordott burkolás vastagságának dinamikus meghatározásával variálható, viszont bizonyos extrákat például csak a kőzetgyapot képes biztosítani. Bár elég nyilvánvaló, hogy a polisztirol jelenleg dominanciát élvez a piacon, hiszen olcsó, könnyen lehet vele dolgozni, hovatovább tartóssága és hatékonysága egyaránt ismert, azonban mégis vannak olyan tényezők, melyeket érdemes megismerni és figyelembe venni a választáskor.
Hogy miért érdemes elgondolkozni a kőzetgyapot szigetelés mellett, azt alapvetően három pontba foglalva lehetne összefoglalni. Ezek a következők:
Ez pontosan az a kérdéskör, melyben lehetetlen ítéletet mondani, hiszen mind a polisztirol, mind a kőzetgyapot kiváló a hőszigetelés tekintetében. Bár ugyanazon vastagságban a gyapot teljesítménye ebből a szempontból talán előnyösebb, viszont a polisztirolból ma már kapható többféle változat, ezáltal vastagabb kialakítással is ragaszthatók, vagyis a hatékonyság tekintetében a két anyag között nincs különbség, ha megfelelő szakemberek végzik a lapok telepítését. Ezért van az, hogy a legtöbben inkább kompromisszumokat kötnek, és a pénztárcájukra hallgatnak, ergo a polisztirol megoldást részesítik előnyben.
Kiemelendő továbbá, hogy még azonos szegmensen belül, az egyes gyártók és márkák között is vannak különbségek, nem csak a típusok tekintetében. A közönséges fehér EPS hungarocell táblák mellett például ott vannak a grafikus adalékanyaggal kialakított, de akár 30 százalékkal jobb hőszigetelést kínáló megoldások, sőt léteznek erősített kétrétegű lemezek, melyek sokkal keményebb külső réteggel büszkélkedhetnek. Ugyanez már a kőzetgyapotnál is megfigyelhető, hiszen a kétrétegű kialakítás például rögtön 10 százalékkal növeli a hőszigetelés hatékonyságát.
Bár a fentiekben elhintettük, hogy a vastagság alapvetően befolyásolja a homlokzati hőszigetelés tulajdonságait, azért azt érdemes megjegyezni még, hogy van az a pont, ahonnan már érdemesebb lesz más elképzelés mentén nekilátni a szigetelésnek, és nem a vastagságot növelni. Ez a pont 15-20 centimétertől kezdődik, hiszen több mérés is bebizonyította már korábban, hogy a 20 centiméternél vastagabb rendszerek inkább rontják a belső értékeket – például a szellőzést –, de a hőszigetelési tulajdonságokat nem növelik. Ilyen esetben inkább más vagy korszerűbb alapanyag mellett kell dönteni, nem több réteget felhordani a falra.
Ha már szóba került az imént a hőszigetelő lapok felhordása és rétegezése, érdemes kitérni rá, hogy milyen vastagságban kell szerelni ezeket a lemezeket? Kevesen tudják, de ezt előírásnak megfelelően végzik a szakemberek, lévén az úgynevezett hőáteresztő képességet kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy lakóházban a lehető legjobb hatást érthessük el egy ilyen szisztémával. A hőáteresztő képesség értékének meghatározása az utóbbi években jelentős mértékben változott, ami leginkább az energiaárak emelkedésének, valamint a hőszigetelő rendszerek felkapottságának köszönhető.
A még 2019-ben is érvényes értékhatárok szerint jelenleg a hőáteresztő képességnek egy modern épületnél el kell érnie a legalább 0,3W/m2K-t. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy általános téglaépületen legalább 6-8 centiméteres vastagságú szigetelést kell alkalmazni EPS lapokból ahhoz, hogy tartható legyen az eredmény, de régebbi építésű házaknál akár a 10-15 centimétert is meghaladhatja ez a határ, viszont ennél vastagabbat már nem ajánlott, sőt biztonságosan nem is lehet telepíteni. Nemcsak azért, mert nem növelhető vele drasztikusan a hatékonyság, hanem azért sem, mert a vaskos rendszer telepítése komoly problémákat vethet fel a tartósság tekintetében.
Hiába vagyunk tisztában a szigetelési alapelvekkel, hiába tudjuk, hogy mekkora legyen a hőáteresztő képesség, sőt mi több, az is mellékes, hogy döntöttünk a polisztirol és a kőzetgyapot kérdésében, ha a hőszigetelő rendszerünk kialakítása helytelen vagy problémás, akkor hiába választottuk a legjobb alapanyagot, a hatás messze elmarad a várttól. Merthogy a jó minőségű szigetelőanyag kiválasztása rendkívül lényeges, azonban legalább ugyanolyan fontos, hogy azt megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel helyezzék fel a homlokzatra.
Nem elég az, hogy a szigetelőlapokat szépen egymás mellé ragasztják, illetve bepucolják, ha nem veszik például figyelembe a lábazatot, az áthidalókat vagy a homlokzati falak találkozását, esetleg a koszorúkat. Ezek ugyanis tipikusan olyan pontjai a házfalnak, melyek gondosabb odafigyelést, gyakran eltérő alapanyagokat is követelnek, hiszen ellenkező esetben úgynevezett hőhidak alakulhatnak ki. Ezeknek hála télen és nyáron egyaránt eltérő hőmérsékletek jellemezhetik a ház bizonyos pontjait, aminek hatására a falak belül vizesedni kezdenek, mely rontja a szigetelés, a vakolás és a festés minőségét, hosszabb távon pedig penészesedéshez, akár kellemetlen betegségek kialakulásához is vezethet.
